Programok a közelben

Mezőkövesd

<br />
	Népi alkotóházak és tájházak Látnivalók Mezőkövesd, Népi alkotóházak és tájházak Látnivalók Mezőkövesden	,

Hadas városrész

A régi település szerkezetet megőrző, skanzen jellegű városrész. A régi, 100-150 éves házak ma tájházként, alkotóházként várják a látogatókat. A házakban gyékényezés, a szövés-fonás, a bútorfestés, a mézeskalács- és tűzzománc-készítés, a hímzés, a fazekas és üvegcsiszoló mesterség rejtelmeivel ismertetik meg a látogatókat. Többségükben ajándék- és emléktárgyak is megvásárolhatók

.

Mezőgazdasági Gépmúzeum

 

Egyedülálló gazdagságú és európai hírű a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum több ezer darabból álló gyűjteménye, benne traktorok, gőzg<br />
	Mezőgazdasági Gépmúzeum Látnivalók Mezőkövesd, Mezőgazdasági Gépmúzeum Látnivalók Mezőkövesden	, épek, lovas járgányok, egykor malmokat hajtó vízikerék és vízturbinák a múlt századból, de láthatók itt cséplőgépek, darálók, kendertörők, szecska- és répavágók, lófogatú talajművelő, vető- és szállítóeszközök is, s különleges jelentőségű a népi kovácsművesség munkáit bemutató gyűjtemény.

 

 

Noszvaj

A Bükk déli kapujában, Egertől 10 kilométerre fekszik Noszvaj. 

Sajátos hangulatát az itt élő kreatív, vendégszerető közösség alakította; amely ma is éli hagyományait, ám mellette folyton újdonságokon ötletel. Az ide érkezőt megihleti az egyedülálló földrajzi elhelyezkedés.

Az évszakokkal harmóniában szervezzük természet- és családbarát programjainkat a vendégeknek és egyben magunknak is: hegyen és völgyön át, a kastélyban, a réteken, a tavaknál, a Barlanglakásokban, a borospincéknél, a patak mentén, a Gazdaházban. 

Évente sokszor nyitjuk ki portáink kapuját, hogy a látogatók megismerhessék ünnepeinket, receptjeinket, kertjeinket. Minket. A vidék borait és termálvizeit, a falunkban élő tehetséges, hivatásuknak élő emberek munkáit.

 

 

 

 

 

 

Kisköre

Kiskörei Vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásában, Kisköre község határában épült meg. A vízlépcső három egybeépített főműtárgyból duzzasztómű, hajózsilip, vízerőmű és a hullámtéri duzzasztóból, valamint az egyéb csatlakozó létesítményekből áll.
A vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték.
Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el.
A három főműtárgyat a hullámtérben, árvízi körtöltéssel védett közös munkagödörben építették meg.
A vízerőmű épületrészébe épített négy vízszintes tengelyű csőturbina újszerű megoldást jelentett Magyarországon.
A kisesésű folyami vízerőműveknél alkalmazott függőleges tengelyelrendezéssel szemben előnyt jelentett az építési méretek fajlagos csökkenése és a kedvezőbb hatásfok elérése.
Az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki vízlépcsővel és a hozzájuk tartozó főcsatornákkal együtt Európa egyik legnagyobb vízgazdálkodási rendszerét alkotják, a Tisza-Körös Völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási rendszert.
A vízlépcső működtetése több célt is szolgál, lehetőséget ad a folyót érő szennyeződések koncentrációjának csökkentésére, a víztározás, öntözési és ipari vízigények vízellátására, energiatermelésre, a hajóút fenntartására, valamint üdülési és sportolási lehetőségek biztosítására.
A vízlépcső feletti hullámtéren helyezkedik el a Tisza-tó.
A vízlépcső három egybeépített fő létesítménye: a duzzasztómű, a vízi-erőmű és a hajózsilip.

A duzzasztómű az erőmű és a hajózózsilip között helyezkedik el, feladata a duzzasztási szintek és a vízáteresztés biztosítása.
Öt - egyenként 24 méter széles, maximum 11 m-es vízoszlopot tartó - billenőtáblás gátból áll.
A hajózsilip 12 m x 85 m méretével 1350 tonnás hajók átzsilipelésére alkalmas.

 

 

Kiskörén tekinthető meg Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója – hallépcsője.
A hallépcső átadására 2014. október 28-án került sor.
A létesítmény közel 1400 m hosszú csatornával kerüli meg a duzzasztóművet és biztosít egész évben szabad vándorlási lehetőséget a halak számára a Tisza-tó és a vízlépcső alvízi folyószakasza között. A hallépcső vízszint-szabályozó műtárgyában került kialakításra egy monitoring helyiség, melyben kémlelő ablakokon keresztül figyelhető meg a halak mozgása.